Szakmai gyakorlat? A válaszunk igen!

A gyakorlatorientáltság az élet minden területén nagyon fontos, nem is kell feltétlenül egyszerre a munka világára asszociálni. Költözéskor, de akár mindennapi problémák megoldásánál is jól jön, ha az ember racionálisan közelíti meg a dolgokat, nem csak az elméleti tudására tud alapozni. Napjainkban a duális, levelezős egyetemi képzések is egyre népszerűbbek, melyek hatalmas hangsúlyt fektetnek arra, hogy hallgatóik ne csak a nagy előadók padjai felett körmölve, az egész napjukat ott töltve tehessenek szert tudásra. A szakgimnáziumok utolsó két évfolyamán is kötelező a nyári gyakorlat, ám a cikk témája és tartalma főképp a felsőoktatásban résztvevő diákokat veszi célkeresztbe. 

Amellett, hogy a tanulók diákmunka gyanánt szakmai területhez kapcsolódó tevékenységet választanak, és ezáltal pénzt keresnek, hatalmas előnnyel indulnak a munkaerőpiacon kortársaikhoz képest, ugyanis önéletrajzukba bele tudják írni tapasztalatként a „dolgos éveket”.

Sok hirdetésnél megfigyelhetjük, hogy nem elvárásként, hanem előnyként tüntetik fel a kapcsolódó területen fennálló jogviszonyt. Az is megragadhatja figyelmünket, hogy sok helyen még kitételként sem szerepel ’x’ évnyi tanulmány, csupán az a lényeg, hogy megkezdjük azt. Fontos kiemelni, hogy belefuthatunk olyan hirdetésekbe is, ahol nappali tagozatosnak lenni elvárás.

A fizetések egyértelműen kedvezőbbek, mint például a fizikai munkák esetében, ami kétségkívül nagyon csábító, sőt az időbeosztás is sokkal rugalmasabb. Általában nem műszakban kell dolgozni - amit én személyesen nagyon értékelek, jó érzés akkor hazaérni, mint a család többi tagja, talán a bioritmus sem borul fel annyira, ha a klasszikus 8:00 órától 16:00 óráig tartó sávban járunk be munkahelyünkre - és havonta kell egy meghatározott számú órát teljesíteni.

Jellemző az is, hogy az állásokat hosszútávú lehetőségként írják ki, nyárimunkaként tehát nem opció a legtöbb esetben. Mint jelentkező is biztosabb és rendszeresebb bevételi forrásra számíthatunk. Minden bizonnyal nem csak számomra ismerős a szituáció, amikor reggel érkezik a telefonhívás egy árufeltöltői munka szabadnapja alatt, hogy mégiscsak szükségük van egy plusz dolgozóra aznap; ha van lehetőségünk a műszak kezdetekor jelenjünk meg. A példa talán még a jobbik eset, sokszor azonban nem tudják előre megmondani, hogy mikor kell bemennünk, vagy több napunkat törlik az adott héten, ami miatt lehetséges, hogy több programot is lemondtunk vagy másik időpontra programoztuk át. 

A magasabb fizetések miatt természetesen nagyobban az elvárások is, általában ez társalgási szintű angol/német nyelvtudást (sok esetben minimum középszintű nyelvvizsgát) és jó informatikai ismereteket takar; a Word, Excel és a Powerpoint kezelése elengedhetetlen ismeretanyag. Nem egy olyan munkakiírással találkoztam, ahol a B kategóriás jogosítvány meglétét előnyként említik meg, ezt sem érdemes kihagyni az önéletrajzból.

Fontos, ha a cégek/munkáltatók megbíznak egy diákban, így a már megtanított dolgokat nem kell ismét elmagyarázniuk, ha többletmunka merülne fel, van kihez fordulniuk. 

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ha komolyan vesszük a dolgunkat, pontosan és lelkiismeretesen dolgozunk, esetlegesen fennállhat annak is az esélye, hogy az egyetemről a munkaerő piacra kilépve, a diplomát a kezünkben tartva is szívesen fogadnak bennünket azon a helyen, ahol addig dolgoztunk; bár úgy gondolom, hogy egy jó ajánlólevéllel is elégedettek lehetünk.

Összegezve tehát elmondható, hogy igenis érdemes eljátszani a gondolattal, hogy gyakornoki állást keresünk diákmunkaként. Sokszor hallani rossz tapasztalatokat, miszerint a szakmai gyakorlat lehetősége kiváltság akár díjazás nélkül is; ha ilyennel találkozunk, tájékozódjunk, nézzünk utána, ne fogadjuk el azt, amit mondanak nekünk. Álljunk ki Önmagunkért. Véleményem szerint ez a hozzáállás nagyon demotiváló, semmiképp sem előnyös ilyen mentalitással találkozni munkavállalói életünk „hajnalán”.

 

A cikket Mesterházy Bogi írta