Nemzetközi tudományos diákolimpiák

Ha valaki meghallja az olimpia szót, rögtön a 4 évente megrendezett ötkarikás játékokra gondol. Pedig az olimpia szó sokkal többet takar annál, mint erős sportemberek és irreálisan magas jegyárak. Tökéletes példa erre a „Nemzetközi Tudományos Diákolimpia” összefoglaló néven futó rendezvénysorozat, ahol a diákok rengeteg tudományos tárgyban mérhetik össze tudásukat. Többek között matematikából, fizikából, földrajzból, kémiából, informatikából, filozófiából, sőt még csillagászatból is rendeznek versenyeket. 

 

Először matematikából rendeztek olimpiát, 1959-ben. Azóta az előbb felsoroltak is csatlakoztak a felhozatalba, igaz nem pontosan ilyen sorrendben. Magyarország a kezdetektől fogva aktívan részt vesz ezeken a megmérettetéseken, Tökéletes példa erre a tény, hogy idén Budapesten került megrendezésre a „Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia”. 

 

Egy dologban lehet párhuzamot vonni a kétfajta olimpia között: Magyarország mind a kettőben kimagaslóan teljesít. Példának okáért tavaly Kaszap Kinga jóvoltából kis hazánk aranyérmet szerzett földrajzból. Természetesen nem csak földrajzból vagyunk pengék, szinte az összes versenyszámba van magyar arany. Mielőtt még belemennék egy ilyen verseny részletes bemutatásába, fontosnak tartom kiemelni hogy a Tudományos Olimpikonok rendelkeznek Facebook oldallal, ahol nyomon lehet követni a legfrissebb eredményeket.

 

Mivel fentebb említettem a Földrajzot, ezért most erre fogok fókuszálni. Minden versenyen eltérő rendszer van, de vannak közös pontok. Mindenekelőtt, ki kell válogatni azokat, akik rendelkeznek elegendő tudással ahhoz, hogy elindulhassanak. Mivel a diákolimpiák általában nem a lexikális tudásra épülnek, hanem sokkal inkább olyan kompetenciákra mint például a problémamegoldó készség, ezért nem kell két lábon járó atlasznak lenni ahhoz, hogy az embert kiválogassák. 

 

A kiválogatás egy verseny keretében történik meg. Földrajzból ez az ún. ”HunGeoContest – Angol nyelvű földrajzi verseny középiskolásoknak” névre hallgató esemény, amely mint a neve is remekül mutatja, angolul van lebonyolítva. Ennek az indoka egyszerű, az olimpia is angol nyelven van megrendezve. Ez a verseny nagyban hasonlít az éles olimpiai versenyhez, ezzel is elősegítve az ideális jelöltek kiválasztást.

 

A szabályzat értelmében az első 4-be került ember utazhat ki az olimpiára (Plusz az, aki a tavalyi rendezvényről aranyéremmel tér vissza, ahogy tette ezt például Kaszap Kinga tavaly). Ezután a verseny után pedig elkezdődik a felkészülés az éles megmérettetésre. Felkészülés keretében a felkészítőtanárok külön speciális órákat adnak a versenyzőknek, ahol például régebbi feladatokat oldanak meg. 

 

Ezek után pedig már csak maga az olimpia van hátra a diákoknak. Földrajzból ez négy-öt napos versenyt jelent, mint fent már említettem angol nyelven. Ezen verseny három részből tevődik össze: Írásbeli, Komplex terepi feladat, Multimédia alapú feladatok. Az írásbeli alatt például feleletválasztós, ábra-és képelemzési, valamint esszé jellegű feladatokat kell érteni, a komplex terepi feladat egy terület felmérését és az azzal kapcsolatos kérdésekre való válaszadást jelenti, sokszor tervezési jellegű problémákkal is nehezítik a versenyzők dolgát. Itt már sokkal inkább van szükség olyan képességekre, mint például a döntéshozói képesség vagy a földrajzi kreativitás. A multimédia feladatok alatt pedig természetesen képek, videók, vagy akár hangok mentén való azonosítandó földrajzi helyekkel, fogalmakkal, jelenségekkel kapcsolatban kell válaszolni megadott kérdésekre.

 

Véleményem szerint, aki egy ilyen olimpián részt vesz, eredményt ér el, akárcsak megpróbál elindulni, megérdemel minden tiszteletet. Természetesen, mint sportrajongó tisztelem az olimpikonokat, de szerintem a tudományos olimpikonokat is legalább akkora tisztelet illeti, mint azokat, akik fizikai erőt igénylő sportágban alkottak maradandót. 

 

A cikket Szolga Bálint írta.

 

Meló-Diák